Valóban képes a nyári melegben meggyulladni a napelem? Mekkora hő kell hozzá? Mit mond az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)? - A tegnap Ajkán leégett idősotthonról szóló beszámolók margójára.
Tegnap közölte a hírt az MTI, szó szerint idézve:
"Eloltották a tüzet az ajkai idősotthonban - Ajka, 2020. július 26., vasárnap (MTI)
Eloltották a tüzet abban az ajkai idősotthonban, amelynek tetején vasárnap délután egy napelem gyulladt ki - közölte a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.
Csondor Henrietta elmondta: a Frankel Leó utcai egyszintes idősotthon tetőszerkezetén a napelem vezetékei égtek, és a tűz mintegy tíz négyzetméteres területen átterjedt a tetőszerkezetre.
Az oltásban az ajkai és a veszprémi hivatásos tűzoltók vettek részt a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatának irányítása mellett. Hozzátette: a tűz keletkezésének körülményeit a katasztrófavédelem tűzvizsgálati eljárásban vizsgálja.
A tűz miatt az idősotthont kiürítették, negyven lakónak és öt dolgozónak kellett elhagynia az épületet. A lakók számára az otthon vezetése átcsoportosítással biztosít helyet - tájékoztatott a szóvivő."
Sajnálatos baleset, és egyáltalán nem cserélnénk a kivitelezővel és a felelős műszaki vezetőjükkel ebben az esetben. Illetve bízunk benne, hogy sikerül hamar helyreállítani az ingatlan tetőszerkezetét is, miután fény derül a tűz okára. Viszont az MTI hírében egy félmondat nagyon félreérthetően hangzik ("egy napelem gyulladt ki"), amit szeretnénk tisztázni. A napelemek önmagukban nem tűzveszélyes termékek, minthogy egy elektromos vezeték sem az. Azonban a szabályok és szabványok be nem tartása vezethet elektromos tűzesethez.
A napelemek gyártásuk során sokkal magasabb hőterhelésnek vannak kitéve, mint a nyári Nap melege és a működési tartományuk is kellően széles terjedelmű. Az Ulica Solar napelemeknek például -40°C-+85°C a működési hőfok tartományuk. Tehát a napra kitéve az öngyulladás esélye kizárható, hiszen eleve arra tervezték, hogy napsütésnek kitehető legyen a termék (még akkor is, ha nem a Nap hőhatása a működésének az alapja, mint a melegvizet termelő napkollektoroknak).
Milyen esetben lehet probléma napelemekkel? Ha egy napelemgyártó anyagspórolás miatt rövidebb MC4 csatlakozókkal szerelt egyenáramú vezetékekkel látja el a paneleket. Ha például egy felezett cellás panelen nincs 2db 40cm hosszú csatlakozó vezeték, vagy egy teli cellás régebbi típuson legalább 2db 90cm-es kábel, hanem csak 30cm vagy a másik esetben 80cm, akkor a gyártó máris spórolt 2*10cm-et. Ez éves szinten egy kisebb kapacitású gyár 100.000 db eladott napeleme esetén 2km vezeték lenne, ami már szemmel látható mennyiség. Azonban itt még nem akkora a kísértés, mint egy tömeggyártásos, tízszer ekkora gyár esetén, ahol akár 20-35km is kispórolható.
Egy Ulica Solar napelem hátoldala az MC4 csatlakozókkal
A rövid csatlakozó vezeték azért jelenthet gondot, mert a telepítést bizonyos esetekben ellehetetleníti, ha nem ér el a vezeték a másik panelig. Egész pontosan a kivitelező arra kényszerül, hogy készítsen egy 20 cm-es toldást, ami minden esetben egy-egy új hibalehetőség, amiért a gyártót már nem lehet felelőségre vonni, csak a kivitelezőt. Ezért sem mindegy, hogy milyen forrásból származik a napelem.
Itt fontos említést tenni arról is, hogy ebben az esetben az egyenáramú vezetéknek megfelelő mechanikai védelműnek és időjárás állónak kell lenni, hiszen több évtizeden keresztül hibátlan szigetelésűnek kell maradnia. Tehát erre a célra megfelelő szolár-kábeleket kell választani!
Hirdetés
Természetesen elkerülhetetlen, hogy stringenként egy pár (tehát egy pozitív és egy negatív) MC4 csatlakozót a kivitelező telepítsen a rendszerben. Hiszen nem csak napelem és napeleme között, hanem az inverterhez is a szolár-kábelekkel el kell vezetni az egyenáramot, azonban ez sem okoz szabályos, szabványos telepítés esetén tüzet. Persze, hibás szerelésből itt már keletkezhet ív a csatlakozók között, hiszen jellemzően 600V körüli egyenáramú feszültségről beszélünk, ami a fém csatlakozók túlhevüléséhez, idővel elégéséhez vezethet, ha nem megfelelő a csatlakozás.
A napelemek telepítésére az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) is ad útmutatást. A tervezési szakaszban is meg kell már vizsgálni a távvezérlésű leválasztó kapcsoló szükségességét, illetve a villámvédelmi rendszer szükségességét! A későbbi balesetekből fakadó károk enyhíthetőek, megfelelő védelmi eszközökkel, de ezek költsége meghatározza a tervezési szakaszt követően érkező árajánlatok közötti anyag és munkadíj különbségeket. Értelemszerűen az a kivitelező, aki még csak nem is gondol ilyen eszközökre, lényegesen olcsóbb végösszeget fog kérni az elvégzett munkáért.
Ez egy magán lakásnál jellemzően a tulajdonos döntése. Viszont amikor menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületekről-, egészségügyi rendeltetésű épületekről-, kényszertartózkodásra szolgáló épületekről beszélünk, vagy például az ajkai idősek otthonáról, akkor elvileg szakszerű tervezésnek, és műszaki átadásnak kellett történnie.
Megolvadt MC4 csatlakozó
A fém héjalású korcolt bádogtetőn a megfelelő érintésvédelemre fokozottabban kell figyelni. Ugyanis, ha a bádogozás feszültség alá kerül, akkor az alatta lévő faszerkezet a túlhevülés miatt izzani kezd, majd - a bádog lemezek túlhevüléséből fakadó deformálódás miatt - oxigénhez jutva begyullad.
Ha kipróbálnád kicsiben, hogy mi történik ilyenkor, akkor egy 1,6V-os AA ceruzaelem két oldalát zárd rövidre egy rágópapír fémes oldalával. Vigyázz, megrázni nem fog, de meleg lesz!
VIDEÓ ITT
Ezért is szabályozza az OTSZ 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete, már 5 éve, hogy mire kell(ene) figyelni napelemes rendszer telepítésekor. Hiszen egy ilyen tűzesetkor a DC (egyenáramú) oldal napközben, tehát termelés közben, azaz feszültség alatt van akkor is, ha éppen már lángokban áll alatta a ház. Ezért az oltást is ennek figyelembevételével (pédául vízsugár helyett porral) kell megkezdeni.
OTSZ 54/2014. (XII. 5.) 87. §
(1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.
(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni.
(3) A kapcsoló felett „napelem lekapcsolás” feliratot kell elhelyezni.
(4) Abban az esetben, ha az épület homlokzatán helyezik el a napelemet, az épületre vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.
(5) Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a tetőfedésnek a héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is teljesítenie kell.
A tegnapi tűzeset okait még vizsgálják, ezért a napelem szerelőjét és műszaki átvevőjét jelen pillanatban nem terheli felelőségre vonás. Viszont az esetet felhívja a napelemes szakma figyelmét a körültekintő gondossággal történő munkavégzésre és az üzemeltetők figyelmét a megfelelő kivitelező kiválasztásának szempontjaira.
Bízunk benne, hogy ez a bejegyzés pedig alkalmas arra, hogy eloszlassa a tévhitet, hogy a napelem tűzveszélyes dolog lenne.
Az ajkai fotók forrása: Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség
Szász János 2020.07.27.
