Európában a járvány terjedésével jelentősen visszaesett az üzleti aktivitás, és ezzel párhuzamosan a villamosenergia-fogyasztás. A hazai piacon főleg áprilisban volt megfigyelhető csökkenés, az áramfogyasztás és a piac júniusban állhat vissza az ilyenkor megszokott szintre.

A koronavírus-járvány, illetve a bevezetett kijárási korlátozások megváltoztatták, illetve jelentősen csökkentették a villamosenergia-felhasználást. A legsúlyosabban érintett Olaszországban 12,5 százalékkal volt alacsonyabb a kereslet márciusban az előző év azonos hónapjához viszonyítva, Európában átlagosan 4,4 százalék volt a visszaesés – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elemzéséből.

Scherer Zsolt, a Hivatal sajtófőnöke a közzétett adatokat illetően kifejtette, Magyarországon márciusban még a villamosenergia-fogyasztás bővülése volt megfigyelhető. Ennek egyik oka az volt, hogy 2020-ban hétvégére esett március 15-e, így a hónapban kettővel több munkanap volt. Az átlagos hőmérséklet közel két fokkal hidegebb volt, mint tavaly ilyenkor, amely szintén a villamosenergia-kereslet növekedése irányába hatott. Ha a hőmérséklet- és munkanaphatással korrigáljuk az adatokat, akkor márciusban egyszázalékos csökkenés volt megfigyelhető.

Hozzátette, az adatokat heti bontásban vizsgálva, a villamosenergia-fogyasztás a veszélyhelyzet március 11-én történt kihirdetése után kezdett el csökkenni, és a kijárási korlátozások bevezetését követően, áprilistól mutat jelentős visszaesést.

A járvány terjedését megelőző tevékenység-korlátozásokon túl a kereslet csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult a termékek és szolgáltatások keresletének zsugorodása és a beszállítói láncokban jelentkező fennakadások is.

Az energiapiacra tekintve, a vírus terjedésének árakra gyakorolt hatásai – az ázsiai energiahordozó kereslet visszaesése miatt – először a tényezőárak mérséklődésén keresztül jelentkeztek. Amikor a magyar és a régiós villamosenergia-kereslet is csökkenni kezdett, az erős eladói nyomás tovább mérsékelte a villamosenergia-árakat.

A német–magyar másnapi piaci árkülönbözet az év első két hónapját jellemző 15 EUR/MWh szintről 5 EUR/MWh szintre süllyedt. A piaci árkülönbözet annak ellenére zsugorodott a harmadára, hogy a 10. héttől kezdődően jelentős kapacitáscsökkentések voltak mind az osztrák, mind a szlovák határkeresztező kapacitásokon, ami normál körülmények között a magyar és a német árak közötti különbség megugrásával szokott együtt járni. A határidős kereskedésben kialakuló árak alapján a piac ettől a hónaptól kezdő­dően számít korrekcióra.

A szén- és gáztüzelésű erőművek jövedel­mezőségének romlása tükröződik a hazai termelés összetételének változásában is. A 2019-es év azonos időszakával összevetve, 2020 elején jelentősen emelkedett a gáztüzelésű termelés, ami a földgáztüzelésű erőművek jövedelmezőségét mérő mutató csökkenésével fokozatosan átfordult negatív irányba. A 16. héten a tavalyinál némileg magasabb volt a gáztüzelésű termelés, de az előző héthez képest ez a szint további csökkenést jelentett. Ezzel szemben a lignittüzelésű Mátrai erőmű termelése már az év elejétől folyamatosan kisebb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában, viszont a járvány miatti árcsökkenés nem hozott további változást.

A termelés szerkezetében a tervezett karbantartások és a fűtési szezon vége okoz majd átrendeződést. Ettől a hónaptól várható ugyanis, hogy a nagy hatékonyságú gáztüzelésű erőművek a rendszerszintű szolgáltatások nyújtásához szükséges szint felett, piaci alapon is termeljenek – összegzett Scherer Zsolt. Hozzátette, mindent összevetve elmondható, hogy a magyar villamosenergia­-piacon a veszélyhelyzet időtartama alatt a kereslet visszaesése mellett semmilyen rendkívüli kereskedelmi esemény nem történt. A piaci szereplők a tényezőárak változására, illetve a határkeresztező kapacitások aktuális rendelkezésre állására reagálva szervezték a termelésüket.

Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült

Forrás: Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség