A napelemek fejlődésével és a 2020-as energetikai vállalások miatt, egyre növekvő érdeklődés övezi az elektromos fűtéseket. Komoly kazángyártó cégek is kínálnak portfoliójukban elektromos megoldásokat, pl. a Vaillant. Mindezek kapcsán került megrendezésre Budapesten 2019 szeptemberében a Mérnök Média szervezésében az első Elektromos Fűtés Konferencia.

Az elektromos fűtéssel szemben az épületgépészek legerősebb ellenérve a magasabb tarifán számolt fogyasztási költség. Ugyanis, földgázzal összehasonlítva 2,5-szeres díjat fizet az, aki ugyanazt az ingatlant elektromosan fűti. A konferencián Versits Tamás a Weishaupt Hőtechnikai Kft. képviseletében segítette ennek a helyzetnek a megértését. A gázellátottság a mai Magyarországon egyrészt nagyobb lefedettségű, mint az elektromos hálózat (a fűtéshez megfelelő kapacitásokkal). Másrészt az energia előállítás és a vételezés helye között nincs olyan mértékű vesztesség gázszolgáltatáskor, mint áramszolgáltatás esetén. Magyarul, ha gázt komprimálunk egy csőbe, akkor a cső végén ugyanaz a gázmennyiség jön ki. Azonban az elektromos áram a vezeték végpontjai között transzformálásra szorul, és ez a transzformálás veszteséggel jár. A közvetlen elektromos fűtések magas üzemeltetési költsége miatt ezeket az előadó csak a legfeljebb 40 m2 alapterületű garzonlakásokba javasolja.

Ha elektromos fűtésről beszélünk, akkor nem csak a direkt hőtermelők merülnek fel, hanem a méltán népszerű hőszivattyúk is, többek között a Daikin kínálatából. A Konferenciához kapcsolódó kerekasztal beszélgetésen a TNM rendelettel kapcsolatban tárgyalásra került, hogy milyen változások várnak ránk 2021-től, illetve hogy mennyire alkalmatlan a jelenlegi tanúsítási eljárás a szigorítás bevezetésére. (2021-től minimum BB besorolású és 25%-ban megújulóval előállított energiaellátású ingatlanok fognak csak használatbavételi engedélyt kapni).

A konferencia résztvevői dr. Aszódi Attila előadásából betekintést nyerhettek a hazai villamos ellátottság helyzetébe is. A jelenlegi növekvő trendek komoly fejlesztéseket igényelnek, hogy továbbra is mindenki számára biztosítva és garantálva legyen az ellátottság. A fejlesztéseket nem csupán a fogyasztói oldalon jelentkező klímaberendezések és elektromos fűtések terjedése, hanem termelői oldalról, a robbanásszerű napelemes piaci növekedés is indokolja.

A konferencia második felében felületfűtéseket, elektromos fűtőtesteket forgalmazó cégek (például: Czinege és fiai Kft., Nordinova Energy Kft.) mutatták be termékeiket, referenciáikat, megoldásaikat. A közös nevező a fotovoltaikus energiatermelés volt, mely lehetővé teszi akár egy 120 m2 alapterületű egyszintes családi ház elektromos fűtését. Ezek azok a rendszerek, melyek a hőszivattyúkkal összehasonlítva csupán 1-es hatékonysági tényezővel rendelkeznek, azonban alacsony beruházási költségük miatt mégis alternatívát tudnak nyújtani kisebb ingatlanok fűtésére. Ezek térnyerését a napelemek és a hőszigetelő rendszerek hatékonyságának fejlődése várhatóan tovább fogja növelni.

A Konferencia utolsó blokkja pedig szintén egy kerekasztal beszélgetés volt, ahol Rátai Attila a Budapest Főváros Kormányhivatala Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság műszaki felügyelője ismetette a villamos berendezések telepítésének és létesítésének feltételrendszerét, szabványi követelményeit. Ekkor rajzolódott ki, hogy ezen a területen mennyire egymásra vannak utalva a gépésztervezők és a villamos kivitelezők, illetve, hogy egy elektromos padlófűtés telepítésének mennyivel komolyabb követelményrendszere van, mint egy hagyományos, melegvizes rendszernek. Fontos követelmény, hogy bármilyen rendszert is választunk, a fűtési rendszerünket csak megfelelő jogosultságokkal rendelkező szakember telepítheti.